epizódok
22
2023. július 15.
#22– Rokonság szegről is meg végről is – higgyük is meg nem is?
Tóth Gergely laikus japanológus, azaz japanológia diplomájával a kezében hobbiból kutat és publikál. A tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte, majd két évet kutatott a tokiói Waseda Egyetemen. Interdiszciplináris módon közelíti meg az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországa és a korszak Japánjának kapcsolatait, annak történetét. Minderről 2018-ban jelent meg egy kötete a Japán-magyar Kapcsolattörténet 1869-1913 címmel a Gondolat kiadónál. Mindemellett éles kritikát is megfogalm...
21
2023. június 15.
#21– Az út maga a cél
Szabó T. Anna kortárs magyar költő, író, műfordító, teremtő részese a kulturális közélet pezsgő forgatagának. Rengeteg cikket olvashatunk róla, vele készült interjúkat hallgathatunk és ő maga is vezet műsorokat, részt vesz számos rendezvényen. A közösségi oldalain olvashatjuk posztjait, versformába öntött gondolatait is a világról. Ahogy ő maga fogalmaz, versekben él és gondolkodik és szinte nincs olyan élménye, melyhez ne tudna egy versrészletet társítani. A podcast mostani epizódjában mégis pr...
20
2023. május 15.
#20– Nem betegség mégis olyan, mintha az lenne – minden nőt elér egyszer!
A menopausáról már bizonyára Te is hallottál, akár nő vagy, akár férfi. A kérdés viszont az, hogy mit, és milyen mélységben tudsz és vajon mindazt helyesen tudod-e? A termékenység elvesztése hogyan érinti a nőket Magyarországon, és hogyan Japánban? Mi az általános vélekedés: nem betegség, akkor nem is kell „kezelni”, ugyanakkor betegségek melegágya lehet ez az évekig elhúzódó állapot. Nem véletlen hívják változó kornak. Koch Mária a helloklimax program alapítója, a Magyar Menopausa Társaság tagj...
19
2023. április 15.
#19– Nem a hol, hanem hogy kivel és hogyan? – ez számít valójában
Köszönöm az eddigi válaszokat és még egy alkalommal megkérlek, hogy ha még nem töltötted ki az alábbi kérdőívet, akkor tedd meg kérlek, a linket itt találod 😊 https://bit.ly/podcast-urlap A mostani vendég és Kawae Yukinori , neves japán régész és egyiptológus között találunk valami közöset: mindketten megtanulták, hogy a nemzetközi közeg megköveteli, hogy kiálljanak magukért és a saját érdekeikért is. Megértették, hogy egyszerűen csak bele kell vágni abba, amit meg akarnak valósítani, és meggyőz...
18
2023. március 15.
#18– Mérhető-e az igazi hit – hogy jön ide a karizma?
Mindenekelőtt megköszönöm az eddig beérkezett válaszokat a kérdőívre, amely sok segítséget és tájékozódást ad a podcast további fejlesztésével kapcsolatban. Ha még nem töltötted ki, akkor kérni szeretnélek, hogy segíts nekem és töltsd ki te is, hogy fejlődhessen a podcast! Névtelenül, e-mail cím nélkül is válaszolhatsz, de ha megadod, akkor hálámból küldök egy extra audio fájlt Neked. 😊 https://bit.ly/podcast-urlap Martin Scorsese filmje, a Némaság adja a keretét a mai epizódnak. Egy japán törté...
17
2023. február 15.
#17– Kosztolányi és a faarcú japánok – valóban nem érthetjük meg egymást?
Mindenekelőtt kérni szeretnélek, hogy segíts nekem az alábbi kérdőív kitöltésével, hogy fejlődhessen a podcast! Névtelenül, e-mail cím nélkül is válaszolhatsz, de ha megadod, akkor hálámból küldök egy extra audio fájlt Neked. 😊 https://bit.ly/podcast-urlap Kosztolányi Dezső 203 japán verset fordított le magyarra és számtalan esszét, cikket írt a távolkeleti kultúrákról. Kosztolányi álláspontja akkor és Okamato Mari professzorasszony álláspontja ma. Két különböző kultúra, két különböző felfogás. ...
16
2023. január 15.
#16– Amit nem tudtál még a szinkronizálásról – kik állnak a mikrofon előtt?
Ismét egy személyiség, akinek a munkája és a története lebilincselő. Hermann Lilla gyerekként az Operettszínházban, majd színistúdiókban csiszolta a tehetségét és végül a szinkronmesterség mellett tette le a voksát. A mai magyar generációnak még mindig le kell számolni azzal a kijelentéssel, hogy szinkronszínész nem létezik, olyan van csak, hogy szinkronizáló színész. Mik a nézők legfőbb elvárásai? Hogyan képzi magát és tartja a lépést egy szinkronszínész? Milyen szkillekre van valójában szükség...
15
2022. december 15.
#15 - Miért hasznos a földtudományt és a részecskefizikát kapcsolatba hozni egymással? -avagy a müonok alkalmazhatósága...
Oláh László a diploma munka témáján gondolkodott, amikor meglátta az egyetemen a Wigner Kutató Intézet kiírását, hogy kutatókat keresnek. Jelentkezett és elindult a müonok útján, hogy aztán összekapcsolva a földtudománnyal, a magyar kutatókat képviselve egy eddig még nem kutatott területen valami újat hozzon létre Japánban. Megtudhatjuk a beszélgetésből, hogy mi az a müon, hogyan lehet mérni és alkalmazni, ezáltal pedig milyen területeken lehet hasznosítani? Vajon megtudhatjuk-e pontosabban, hog...
14
2022. november 15.
#14-Mindig előre kell nézni, hiszen emberek vagyunk...
A navahó indiánok kultúrájának tanulmányozásán át milyen úton jutott el Junko san a Csillagerdő Moments Teaház megnyitásáig? A göröngyös úton meg lehet találni azonban az útmutató táblákat is, ha szemfülesek vagyunk és legfőképpen ha hiszünk magunkban, a környezetünkben és ha mindig csak előre tudunk, és akarunk tekinteni. Megtudhatjuk a beszélgetésből, hogy hogyan tudjuk a japán tea valódi ízét az otthonunkba varázsolni? Milyen egészségügyi hatásai vannak a zöld teának? Miért „kell“ őrölt zöld ...
13
2022. október 15.
#13 - A párkapcsolatok záloga: legyen az nemzetközi avagy magyar... (Hogyan lehetünk elégedettebbek és boldogabbak a társas kapcsolatainkban?)
Miért kell mindig a kapcsolódást keresnünk, akár még egy háborúban is? Miért alapvetés az adni-kapni egyensúly bármilyen kapcsolatban? Egy beszélgetés arról, hogyan találjunk tudatosan önmagunkra a párkapcsolatainkban. L. Stipkovits Erika elismert szakember, aki jól ismeri lelkünk pszichológiai mozgatórugóit. A mai epizódban gondolatokat, megszívlelendő tanácsokat, hétköznapokból vett példákat is hallhatunk többek között a kommunikációról, az önismeretről és arról, hogy hogyan irányítsuk párkapc...
12
2022. szeptember 15.
#12–Hogy kerül Bálint Ágnes Mazsolája a japán könyvesboltokba?
Ucsikava Kazumi san 2006 óta fordítja japánra a magyar gyermekirodalom neves alkotásait. Az Ószakai Egyetem Idegennyelvi Karán, a magyar szak elvégzése után ment Magyarországra, amelyet azóta második hazájának tekint. Tanított a Budapesti Japán Alapítványnál japán nyelvet, ill. ma az ELTE Japán Szakán anyanyelvi lektor. Hogyan tanít Kazumi san, mi érdekli közelebbről és milyen problémákra keresi a választ? Mint mindig, sokminden szóba került ezúttal is: ●Van-e valamilyen trend és miért tanulnak ...
11
2022. augusztus 15.
#11–Mit jelent Neked az egyedüllét, a magány és az izoláltság? Szerinted van különbség?
Székely Levente szakavatott szociológusként kutatja a generációs kérdéseket, a fiatalok jellemző habitusát és gondolkodásmódját. És még sok minden mással is foglalkozik, de az augusztusi adásban legfőképp az ún. nagymintás ifjúságkutatás eredményeiből kiolvasható következtetésekről beszélgettünk... És hogy egy kicsit bővebben miről is? A téma összetettségéből adódóan az elmagányosodásra próbáltam fókuszálni. Ezzel együtt pedig érintettük az ezzel összefüggő jelenségeket is, mégha csak a felszíne...
Vendég: Székely Levente
10
2022. július 15.
#10 – Már nem elég csak a szakértelem ezt jól kell tudni kommunikálni is
Erdőssy Gellért elképesztően sokat tud az álláskeresés fortélyairól. Életkorát meghazudtolva rengeteg tapasztalattal és tudással rendelkezik ahhoz, hogy méltán nevezze magát Magyarország első számú életrajz szakértőjének. És kétségtelenül az is! Minden szó egy „kincs”, ami elhagyja a száját. És hogy miről kérdeztem? Mivel Gellért már napjaink podcast-sztárja és egyéb nyilvános szereplései is bőséggel akadnak, ezért olyat szerettem volna inkább megtudni tőle – és ezt megosztani Veled is, amiről e...
Vendég: Erdőssy Gellért
9
2022. június 15.
#9 – A hungarikumok után megjelentek a japanikumok is
Motomiya Jun san mindössze 3 évet töltött Magyarországon, de ez alatt annyit utazott, tanult és anyagot gyűjtött, hogy miután visszatért Tokióba bele is fogott a kutatásába. A magyar hungarikum törvény inspirálta a magyarság csúcsteljesítményeinek a tanulmányozásához. Azóta pedig már ledoktorált és eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a kutatási munkát. Jun sannal többek között arról beszélgettünk, hogy milyen különbségek vannak a magyar és a japán nemzeti értékeket védő és őrző törvény közö...
Vendég: Motomiya Jun
8
2022. május 15.
#8 – A hír fegyver – de hogyan használjuk és hogyan kezeljük?
Washio Ako san, japán újságíró immár több, mint 25 éve él Budapesten és a közelmúltban vette át kitüntetését a Japán Nagykövetségen a hírközlő-és informáló tevékenységéért. Két honlapot, ezekhez külön-külön facebook oldalt és twittert csatornát működtet. Napi szinten tájékoztatja a hazánkban élő japán állampolgárokat elsősorban a magyarországi viszonyokról, történésekről és ad rengeteg információt azoknak, akik újonnan kezdik meg életüket hazánkban. Ako sannal többek között arról beszélgettünk, ...
7
2022. április 15.
#7 – Innovatív új magyar színházi darab a Vígben – milyen potenciálok rejlenek még Magyarországon a japán színházi műfajokban?
Cseh Dávid, dramaturg, esztéta és műfordító egy személyben. 2017-ben töltött el fél évet Tokióban, ahol színházművészeti tanulmányokat folytatott. Ennek a fél évnek, és persze a korábbi kutatásainak és tanulmányainak eredménye az a monodráma, amit a Vígszínház mutatott be 2022. elején. A mai podcastben Dáviddal beszélgettem a darab keletkezésének hátteréről, a formai megoldásokról, a színészek iránti kihívásokról és arról, hogy miért is született meg ez a darab? ☝️ A podcastre a honlapon vagy pe...
6
2022. március 15.
#6 - „Minden babában ott vagyok és ott is maradok.” Mi kell ahhoz, hogy külföldiként Japánban is elismerjenek?
Tóth-Vásárhelyi Réka neve ma már nem csak Magyarországon, de Japánban és a világnak más tájain is ismert. Két éves japáni ösztöndíja után hazatérve Magyarországra, ő volt azoknak az újstílű fababáknak vagy mondhatjuk fa-figurák készítésének az úttörője, amelyek alapgondolatát a kokeshi japán fababák adták. Munkáját és munkásságát nem csak Magyarországon, hanem Japánban is elismerik. Eddig több, mint 6 díjban részesült, kiállításokat szervez hazánkban és a szigetországban is, és alkotásainak művé...
5
2022. február 15.
#5 - Az öngyilkosság kulturális-tradicionális-mentális háttere. Hozhat-e megoldást a logoterápia?
#5 - Az öngyilkosság kulturális-tradicionális-mentális háttere. Hozhat-e megoldást a logoterápia? Hetente huszonöt férfi vet véget az életének Magyarországon. Japánban – szám szerint ennél több persze, de a tendencia hasonló nagyon. A Covid pedig csak felerősítette az eddig is létező, lesújtó statisztikákat: a férfiak sokkal kevésbé kérnek segítséget, ha lelki gondokkal küzdenek. A KSH éves adatai szerint 2020-ban a teljes magyar lakosságban 1706-ra emelkedett a befejezett öngyilkosságok száma.....
4
2022. január 15.
#4 – Milyen Japánban egy japán diplomata nő élete?
Japán – mint a nemzetközi közösség része hogyan is viszonyul a világhoz, más országokhoz és az elszigetelődött földrajzi adottságain túl vagy révén(?) miben érdekelt, hogy aktív kapcsolatokat építsen a világgal? Miért is kellett 1853-ban az amerikai hajóknak "üres kézzel" elkullogniuk amikor a japán kikötők megnyitását követelték? A mai vendégem, A Japán Külügyminisztérium fiatal diplomatája, a minisztérium szakattaséja, aki az Európa politika osztályon az EU-val foglalkozik. A hírmorzsablokkban...
3
2021. december 15.
#3- Zöld teából is lehet magyar brand?
A teaivók újabb és újabb generációi a világ zsugorodásával újabb és újabb teakombinációkat, trendeket, teafajtákat teremtenek és erre igenis nagy igény mutatkozik. Varga Marianna az adás vendége, elkezdett Magyarországon egy platformot építeni, melynek főszereplője nem más, mint a tea. Vajon milyen új arca van még a teának? A tradíciókon túl milyen üzleti lehetőségek rejlenek Marianna teaprojektjében? A podcast vendége teaszakértő, okleveles kertészmérnök, a Kamélia kert tulajdonosa, Magyarorszá...
2
2021. november 15.
#2 Függ vajon az oktatási rendszertől egy ország gazdasági termelékenysége?
Vajon milyen mértékű a különbség a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatában a két ország, Magyarország és Japán között? Azt kijelenthetjük, hogy egy ország annál sikeresebb, minél okosabb és ügyesebb (és egészségesebb) a népe (és egyebek mellett minél több tőke és minél fejlettebb technológia áll rendelkezésre). Igaz-e azonban a feltételezés, hogy átlagban minél többet tanulnak az emberek, annál nagyobb tudással rendelkeznek, és annál „jobb” munkát tudnak végezni? Milyen tényezők állnak m...
1
2021. október 15.
#1 – Kezelhetnénk tudatosabban is a katasztrófákat?
A lakosságfelkészítés a katasztrófavédelem egyik legfontosabb szociális aspektusa. Ez a tudatosság a hatékony információkezeléssel együtt a katasztrófavédelem egyik leggyorsabban fejlődő területe. Magyarországon vajon miért lenne érdemes oktatni és informálni a lakosságot a katasztrófákat illetően? Azért talán, mert a lakosságfelkészítésnek és –tájékoztatásnak többféle célja is lehet, a leggyakoribbak: megváltoztatni az állampolgárok véleményét és attitűdjét, megváltoztatni a veszélyhelyzetben v...
