Nézz be az ABLAKBA Te is!
Jan. 14, 2022

#4-A textilipart forradalmasító eljárás, egy csodaanyag Japánból

#4-A textilipart forradalmasító eljárás, egy csodaanyag Japánból

Kedves Hallgatóm, éppen most Te milyen ruhát viselsz? Vajon környezettudatosan gondolsz-e az öltözködésedre? Nem tudom, hogy tisztában vagy-e azzal, hogy amíg a PET-palackok és üvegek újrahasznosítására, gyűjtésére számos törvény vonatkozik addig a divatiparra, ezen belül is a hatalmas mennyiségben termelődő textilszemétre kevesebb figyelem jutott eddig. 

Magyarországon személyenként jelenleg 10 kilogrammnyi használt ruha termelődik évente, és ennek csupán csak a töredékét gyűjtik be szelektíven. Ehhez jönnek még hozzá a tonnányi használt ruhák Nyugat-Európából, amelyek a magyar turkálók bázisát képezik.

A begyűjtés viszont garantáltan fel fog pörögni, mert néhány év múlva, 2025-től az Európai Unió területén kötelező lesz szelektíven gyűjteni a textilhulladékot. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez hogyan is fog megvalósulni.

Egy lehetséges forgatókönyv szerint a hulladékgazdálkodást 35 évre állami koncesszióba akarja kiadni a kormány, és ennek egy része lehet majd a textilek visszagyűjtése is. Az viszont tény, hogy a használt ruha válogatásához és értékesítéséhez is komoly szakmai háttérre és kereskedelmi tudásra van szükség. Tudni kell, hogy egy ruhadarabnak az égetőbe kell menni, vagy géprongy legyen belőle, vagy akár első osztályú, márkás, újból értékesíthető használt ruha. Ma tehát a használt ruhák piaca egy növekvő iparág, amelyben jelenleg évente körülbelül 4 millió tonna ruha forog. A divatmárkák nagy felelőssége, hogy mintegy 40 százalékkal többet gyártanak, mint amennyit eladnak.

Több kelet-afrikai országban már betiltották, hogy európai használt ruhát importáljanak. Ennek több oka is van: egyfelől már ott sem tudnak mit kezdeni az oda özönlő használt ruhákkal, másfelől a rendkívül olcsó import a helyi kereskedők és kézművesek piacát rontja. Már Kínában is egyre nagyobb problémát okoz az, hogy mit csináljanak akár csak az országban keletkező textilhulladékkal.  És miközben egyre nő a textilhulladék mennyisége, egyre több ország zárja le a határait a már nem hordott ruhadarabok feléjük hömpölygő áradata előtt. Mindez pedig az EU-ban keletkező hulladék elhelyezését nehezíti meg. Hozzáértők szerint, hosszú távon az elemi szálbontásban lehet a jövő: ez egy olyan eljárás, amellyel alkotóelemekre tudják bontani az alapanyagokat. Viszont a textiltermékek újrahasznosításának egyik legnagyobb kihívása az, hogy kevert szálból készülnek. A környezetvédelmi tanácsadók azt mondják, hogy csak akkor minősül gazdaságilag fenntarthatónak a használt ruha biznisz „Ha a gyártó is és a forgalmazó is beszáll.

„A lebontáson túl a mikroműanyagok kérdése egy teljesen más megközelítést kíván: hisz minél többször mosunk ki egy ruhát, annál több mikroműanyag távozik belőle” .

Akkor itt már vajon pontot is tehetünk az i-re?

Azt tehát tudjuk már, hogy a világ ruhaipara haldoklik. Eszméletlen mennyiségű ruhát gyárt az emberiség, melynek nagy részét el sem adják. Japánban sincs ez másképp, évente 3,6 milliárd darab ruhát importálnak, melyből 1,3 milliárd marad eladatlanul az üzletek polcain. Ebbe még belegondolni is egy erőszaktétel, nemhogy feldolgozni a környezetünknek!

A nagy ötlet mögött – amiről most beszélni szeretnék, egy japán startup alapító áll.

Suzuki Moto úr már 7 éve dolgozott egy textilkereskedelmi vállalatnál, amikor önállósodott és 2006-ban megalapította saját vállalkozását, a többfunkciós anyagot gyártó hap kft-t. A kft. nagy újítása, a „coveross” névre keresztelt varázs-anyag nagyon sok mindent tud és Suzuki azóta is folyamatosan dolgozik a további fejlesztéseken.

Mit tud hát ez az anyag, mitől olyan különleges?

Egy a világon egyedülálló technikáról, az ún. „fotokatalizátor”-os technikáról van szó, mely akár 10 új funkciót is kölcsönöz az anyagnak.

És hogy mi ez a 10 tulajdonság?

  1. Gyors száradás: gyorsan felszívja az anyag a nedvességet (izzadságot), azaz gyorsan biztosít száraz érzetet a viselőjének
  2. Hűvösség érzet érintéskor: a forró nyári melegben az anyag érintése lágy, hűvös-érzetet biztosít – nem elhanyagolandó szempont ez sem
  3. UV védelem: hatékonyság az erős napsugárzás ellen – nincs több hozzászolnivalóm
  4. Nem látszik át: az anyagon nem látszanak át az izzadságfoltok és nem ütnek át egyéb nedvességfoltok sem
  5. Csökkenti az izzadságfoltok pillanatnyi megjelenését: szinte észrevétlenné teszi a nedvességfoltokat – ez az előző tulajdonságot egészíti ki
  6. Eltünteti a kellemetlen szagokat: az anyag szálaihoz tapadt szag részecskék lebomlanak
  7. Inaktivál bizonyos vírusokat és baktériumokat: meggátolja a baktériumok szaporodását.
  8. Pollenellenes: nehezen tapadnak meg az anyag felületén a pollenek
  9. Öntisztító funkcióval rendelkezik: elég az anyagot vízzel benedvesíteni és fényre tenni. A szennyeződés, valamint a kellemetlen szag „észrevétlenül” lebomlik.
  10. Bolyhosodásmentesség: a bolyhok, szőrgomolyok nehezen tapadnak meg, ill. nem alakulnak ki az anyag felszínén.

Ráadásul Suzuki nagyszerű találmánya lehetővé teszi azt is, hogy mindezeket a funkciókat hozzáadjuk a már meglévő ruháinkhoz, kedvenc darabjainkhoz is.

Suzuki meg van győződve arról, hogy más cégek ezt az eljárást nem tudják lekoppintani. Ezért aztán nem is akarja szabadalmaztatni a csodaanyagot – mondja a feltaláló, mivel ha megtenné akkor a szabadalmaztatási eljárás során részletes leírást kellene benyújtania az innovációjáról, ami pedig előbb-utóbb a gyártási titok kiszivárgásához vezet. Suzuki tisztában van a ténnyel, hogy hiába fejleszti tovább a csodaanyot, az nem lehet hatékony addig, amíg globálisan nem épülnek ki a megújult textilipar nemzetközi szabványai. A HAP Kft. elkezdte kidolgozni a szabvány-meghatározásokat, együttműködik a japán Shinshu Egyetemmel, ill. más skandináv egyetemekkel és kutatóintézetekkel.

A közös szabványfeltételek a következőkben foglalhatóak össze: egy textilanyag alapvető funkciója kell hogy legyen, hogy ellenáll a szennyeződéseknek és ezzel csökkenti a mosások számát, növeli az anyag tartósságát, amivel hosszabb élettartamot biztosít. Az újrahasznosítás elvének megfelelően pedig a jövő textiljének környezetbarátnak kell lenni a föld számára.

Suzuki egyelőre még csak pólókat, egyszerűbb dizájn felsőket gyárt, de talán nincs messze az a nap, hogy bármilyen divatöltözék alapanyaga a coveross anyag legyen!